Gondoltad volna, hogy Kosztolányi színdarabokat is írt, sőt egykor drámaíró-jelöltként határozta meg magát?
A Patália hat rövid színdarabját rendezi könyv formájában. A tartalomban olyan érdekes, figyelemfelkető címeket olvashatunk, mint Lótoszevők, Csoda, A szörny, A lovag meg a kegyese, Kanári, és végül a Patália. Ezek mindegyike rövid, 10-60 oldalas darabok, főleg komédiák.
A címadó, a kötetben utolsó mű, a Patália nevet viselő 1925-ben írt jelenet. Alapját a mindenki számára ismert klasszikus Grimm-mese Piroska és farkas adja. Kosztolányi a történet szereplőit egy korabeli színházi kontextusba helyezi át, ahol a grimm-szereplők közösen játszanak egy darabban. A történetben a színházi kulisszák mögött kibontakozik Piroska és a Farkas, a két primadonna közti patália. Végül a vitát nagymama közbelépése oldja fel.
A mű a Vezér és a Vadász közti beszélgetéssel zárul, amelyben Vadász mondja ki a mű talán legfontosabb gondolatát, amely megfogalmazza Kosztolányi korabeli magyar közönséggel kapcsolatos kritikáját:
"A közönség semmit sem vesz észre."
